Honlap neveSzlogen kell ide.
1655 táján Svédországban elkészült a Lengyelország elleni általános támadás haditerve. Ez év július 21-én a svéd csapatok átlépték az ország határát és rövid időn belül elfoglalták Varsót, Poznańt és Krakkót. Az egész ország svéd uralom alá került. 1655 november 18-án Müller tábornok 3000 főt számláló serege Jasna Góra fala alá érkezett, és az erőd azonnali feladását követelte. Augustyn Kordecki atya, Jasna Góra perjele ennek ellenére a szent hely védelme mellett döntött a rendelkezésére álló mintegy 170 katonával, 20 nemessel és 70 szerzetestársával, ami összevetve a hatalmas svéd sereggel olyan volt mint "csepp a tengerben". Az erőd feladásának megtagadása után elkezdődött az ütközet. A 40 napig tartó harc Mária lovagjainak győzelmével végződött. A tény, hogy Jasna Góra-i erődítmény visszaverte a támadást, óriási vallási és politikai jelentőséggel bírt, mivel a Jasna Góra elleni támadást a lengyelek vallási érzelmeik megsértésének tartották, a győzelmet pedig nem annyira a védőseregnek vagy a falak erejének tulajdonították, mint a Szűzanya oltalmának és közbenjárásának. Az ország harcba lépett és a győzelem a lengyelek oldalára hajlott. Hálából János Kázmér király 1656 április 1-én a lwówi (lembergi) székesegyházban ünnepélyes fogadalom keretében felajánlotta országát a Szűzanyának, egész birodalma Patrónájává és Királynőjévé választotta Őt. Ettől kezdve a katolikus Lengyelország felett a Szentséges Szűz gyakorolja a legfőbb hatalmat, Jasna Góra pedig a nemzeti és vallásszabadság jelképévé vált. A "Mária erőd" falainak nem egyszer kellett még ellenállást tanúsítaniuk különböző támadókkal szemben, köztük a svédek ellen 1656-ban, 1702-ben, 1704-ben és 1705-ben. Az 1711 után Lengyelországra köszöntő békés időszak végre lehetővé tette a Csodatevő Kegykép koronázását. A koronázási szertartásra 1717 szeptember 8-án került sor kb. 200 ezer hívő jelenlétében. A Jasna Góra-i Szűzanya képe végérvényesen összefonódott a szabad lengyelség képével.